A gyakorlatban számos esetben merül fel probléma a Vevő kockázatára a használt autó vásárlásból adódóan, ezért  annak érekében, hogy elkerülhető, illetve minimálisra redukálható legyen a kockázati tényezők köre, az alábbiakban összefoglalom a legfontosabb jogi vonatkozású lépéseket.

Szükséges okiratok

Mindenekelőtt meg kell győződni arról, hogy a fellelhető az összes szükséges okirat, értve ezalatt az alábbiakat:

  • Törzskönyv :  A törzskönyv a jármű tulajdonjogát igazoló okirat, és az ellenkező bizonyításáig a törzskönyvet birtokló ügyfelet jogszerű tulajdonosnak kell tekinteni. Egy járműhöz egy időben csak egy érvényes törzskönyv tartozhat. A törzskönyv a jármű közúti forgalomban való részvételének nem feltétele, tehát a járművezető nem köteles ezt a dokumentumot magánál tartani.

Meg kell jegyezni, hogy a jármű tulajdonjogát érintő korlátozás (elidegenítési, terhelési tilalom stb.) esetén a törzskönyv kizárólag a korlátozás jogosítottja részére adható ki.

  • Forgalmi engedély: Olyan hatósági engedély, amely bizonyítja, hogy a gépjármű jogszerűen vesz részt a közúti forgalomban.
  • Eredetvizsgálat: Az eredetiségvizsgálatot mindig az adásvételi szerződés elkészültét megelőzésen kell elvégeztetni. A járművek eredetiségének megállapítása egy titkos, zárt vizsgálati rendszerrel, úgy történik, hogy a gépjármű egészét az összes specifikumával, egyediségével kerül összehasonlításra a gépjármű azonosító elemeivel, illetve ezek adataival. Az eredetvizsgálat elsődleges célja megállapítani, hogy a vizsgált jármű azonosítói: alváz-, motorszám és típustábla, gyári eredetűek-e, illetve ha eltérés tapasztalható, akkor az milyen okokra vezethető vissza: jogosulatlan beavatkozás (hamisítás), korrózió, vagy sérülés utáni javítás. Továbbá az eredetiségvizsgálat – megfelelő jogszabályi háttérre támaszkodva képes a járműbűnözést szinte teljes mértékben visszaszorítani. Személygépkocsi esetén az alábbi költségekkel lehet kalkulálni: (Felek közötti megállapodás kérdése a költségviselés)

0 – 1400 ccm hengerűrtartalomig: 17.000.- HUF

1401 – 2000 ccm hengerűrtartalom között: 18.500.- HUF

2001 ccm hengerűrtartalom felett: 20.000.- HUF

Az adásvételi szerződés kötelező tartalmi elemeit külön jogszabály (a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. Rendelet) szabályozza, melyek a következőek:

  • a jogügylet ingyenes vagy visszterhes jellegének meghatározása;
  • a jogügylet tárgyát képező jármű azonosító (rendszám, alvázszám) és gyártmány adatai;
  •  a felek természetes személyazonosító adatai (családi és utóneve; születési helye és ideje; anyja születési családi és utóneve), állampolgársága (hontalansága), a személyazonosságát igazoló okmány típusa, sorszáma, lakcíme; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében a szervezet megnevezése, képviselőjének neve, székhelyének (telephelyének) címe, cégjegyzék-, illetőleg nyilvántartási száma;
  • a járműhöz tartozó okmányok (forgalmi engedély és törzskönyv) sorszáma, az okmányok átadásának-átvételének ténye, időpontja;
  • a járműnek a vevő birtokába kerülési időpontja, valamint a birtokba vételkor a kilométerszámláló műszer által jelzett érték (km-óra állás);
  • a tulajdonjog változás hatálybalépésének napja;
  •  a felek nyilatkozata, mely szerint mindkét fél teljesíti bejelentési kötelezettségét a közlekedési igazgatási hatóságnál a tulajdonjog változás hatálybalépését követő, jogszabályban meghatározott határidőn belül;
  • a felek nyilatkozata arról, hogy ismerik a bejelentés nyilvántartásba történő bejegyzéséhez fűződő joghatásokat, valamint a bejelentés elmaradásának, illetve bejelentési kötelezettség késedelmes teljesítésének jogkövetkezményeit;
  • a bizalmi vagyonkezelés alapján fennálló kezelt vagyonba tartozó tulajdonjog ténye.

 Az adásvételi szerződés formailag csak abban az esetben helytálló, amennyiben megfelel a teljes bizonyító erejű magánokirat előírásainak:

  • a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
  • két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
  • a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
  • a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
  • ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el

 A fentieknek megfelelő magánokirat az ellenkező bebizonyításáig teljes bizonyítékul szolgál arra, hogy kiállítója megtette, illetőleg elfogadta, vagy magára kötelezőnek ismerte el az abban foglalt nyilatkozatot.

Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, a fenti magánokiratoknak csak akkor van teljes bizonyító erejük, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.

Előzőek hiányában az okmányiroda nem vezeti át a tulajdonosváltozást, ezért leggyakrabban letölthető adásvételi szerződés minta kerül alkalmazásra a felek között, ez azonban nem feltétlenül a legideálisabb, figyelemmel arra, hogy a kötelező tartalmi elemeken kívül érdemes lehet írásban rögzíteni más tényeket és vállalásokat is, melyek a szavatosság és jótállás körében komoly jelentőséggel bírhatnak a későbbiekben.

További fontos teendő a biztosítási szerződés megkötése, mivel a közúti forgalomban csak kötelező felelősségbiztosítással lehet részt venni, és csak a biztosítás megkötésének, igazolását követően lehet a tulajdonos változást bejegyezni.

Vásárlást kővető teendők

Ki kell emelni, hogy a tulajdonszerzést, az adásvételi szerződés keltétől számított 15 napon belül be kell jelenteni az okmányirodában. A tulajdonjog átvezetéséhez a vevőnek be kell mutatni:

  • a 60 napnál nem régebbi eredetiségvizsgálatról szóló dokumentumot,
  • az adásvételi szerződést,
  • a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fennállását igazoló okiratot,
  • valamint ekkor esedékes az új törzskönyv és új forgalmi engedély kiállításának a díja (összesen 12.000.-Ft)
  • és a vagyonszerzési illeték megfizetése, amelynek összege a gépjármű kora és a teljesítménye alapján számolandó.

Amennyiben az átírást cég végzi, a cégjegyzési joggal rendelkező személy személyesen intézheti az ügyet az okmányirodában aláírási mintával és cégkivonat bemutatásával.

A fent írt határidő vonatkozásában hangsúlyozom, hogy annak elmulasztása bírságot, míg a formai vagy tartalmi hiányosságok okmányirodai elutasítást vonhatnak maguk után, ezért érdemes körültekintően eljárni.

Vásárlást követő rejtett hiba

Abban az esetben ha a gépjármű megvásárlását követően derül ki, hogy a gépjárműnek rejtett hibája van az alábbi lehetőségek állnak a Vevő rendelkezésére:

Az első kérdés ezzel kapcsolatban, hogy mi lett rögzítve az adásvételi szerződésben.

A jogszabály egy év szavatosságot ír elő amennyiben az adásvételi szerződésben ez nincs másképpen rögzítve. Szavatosság körében a Vevő kérheti a kijavítást, másodsorban a megfelelő árleszállítást vagy el is állhat.

Ha a szavatosság kizárásra került  a szerződésben, akkor nincs esély semmilyen igény érvényesítésére.

Amennyiben nem került kizárásra, akkor bizonyítani szükséges az igényérvényesítéshez. Ennek körében a hibás teljesítésből eredő jogok gyakorlása érdekében a bizonyítási kötelezettség arra terjed ki konkrétan, hogy a hiba oka az adásvétel időpontjában az autóban megvolt.

Felvetendő kérdés lehet, pl. hogy hány éves az autó, mennyit futott, és mi a pontos hiba? Ez azért fontos, mert általánosságban elmondható, hogy az eladót a használt autóért a használtság mértékével arányosan csökkent mértékű szavatosság terheli. Ez tehát azt jelenti, hogy pl. egy 200 000 km-t futott autónál nem feltétlenül minősül hibás teljesítésnek, ha kopóalkatrészt a vételt követően a Vevőnek rövid időn belül ki kell cserélni, mert az éppen akkorra kopott el.

 Sokkal előnyösebb jogilag a használt autó vásárló számára, ha az autót kereskedőtől vásárolja. Ez esetben fogyasztói szerződésről beszélünk, azaz az igényérvényesítés lehetősége a teljesítés időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.

Ezen igényérvényesítés körében a Ptk. felállít egy megdönthető vélelmet, miszerint az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

Tehát az az első 6 hónapban felbukkanó hiba esetében a kereskedő tartozik automatikusan helytállással, ezen kötelezettsége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a hiba a fogyasztó vásárlás után keletkezett. Ennek tipikus esete, ha a fogyasztó a gépjárművet nem rendeltetésének megfelelően használta. 6 hónapot követően a kereskedő továbbra is felelősséggel tartozik, ám ha első kereskedő véleménye szerint a hiba a vásárláskor még nem volt meg, a fogyasztó kötelezettsége bebizonyítani ennek ellenkezőjét. Nem szabad azonban e körben sem elfelejteni, hogy az autó használtsági fokából eredő hibákért nem felelhet a kereskedő.

Ha vitára kerül sor, mert az eladó nem ismeri el, hogy a javításra váró hiba, már az értékesítés pillanatában is fennállt, úgy a vevő peres eljárás útján érvényesítheti az igényét. A költséges peres eljárások elkerülése végett, vállalkozással kötött adásvételi szerződés esetén igénybe lehet venni a békéltető testületek ingyenes és gyors eljárását is. E körben az egyeztetés eredménye lehet elutasítás, amennyiben a fogyasztó nem bizonyítja megfelelően állításait, illetve egyezség, továbbá ajánlás vagy kötelezést tartalmazó határozat, attól függően, hogy az eljárás kezdetén a vállalkozó hogyan nyilatkozott arról, hogy magára nézve kötelezőnek fogadja-e el a döntést. Ki kell emelni, hogy a békéltető testület döntése nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bíróság előtt érvényesítse.